Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Adjunk esélyt a kilábaláshoz

2010.01.29

Adjunk esélyt a kilábaláshoz!A pénzintézetek és az adóhatóság irányában felhalmozott hátralékok véleményünk szerint – legalábbis az esetek túlnyomó részében – nem a sok százezer ügyfél felelőtlenségét, képzetlenségét és versenyképtelenségét testesítik meg, hanem a rendszerváltozás óta folyamatosan elkövetett politikai tévedések, kormányzati hibák, valamint gazdasági lobbik erőfölénnyel való visszaélésének következményei – jelentette ki sajtótájékoztatón dr. Kertész-Bakos Ferenc, az Összefogás Párt ügyvezető alelnöke.

Dr. Kertész-Bakos szerint a helyzet komolyságát pontosan mutatja, hogy a Központi Hitelinformációs Rendszer adatai szerint december végén 788 880 magánszemély, valamint 178 739 gazdasági társaság tartozott legalább kilencven napja a minimálbérnél nagyobb összeggel, ez pedig közel ugyanennyi család jövőjét lehetetleníti el. Az Összefogás Párt ezeken az embereken kíván segíteni azzal, hogy bevezeti a Bírsághalasztási Zárlat intézményét. Ezen új kezdeményezés célja, hogy ha egy kiszabott bírságot az ügyfél nem tud törleszteni, akkor lehetősége legyen a büntetőkamat folyamatossá váló felhalmozása helyett azt az utat választani, hogy büntetőjogi felelőssége tudatában elvállalja az adósság törlesztését, amiért cserében a hivatal zárlatot rendel el az adott pillanatig felhalmozott tartozás összegére. Ezután kamatteher már nem terheli a vállalkozó vagy a szervezet adószámláját a közösen megállapodott dátum lejártáig – taglalta az Összefogás Párt ügyvezető alelnöke.

Szintén a sajtótájékoztatón ismertette dr. Czapáry-Martincsevics András az Összefogás Párt Honvédelmi és Rendészeti Kabinetének álláspontját a személy- és vagyonőrök kötelező szakmai regisztrációjának megszüntetéséről. A kabinetvezető elmondta, hogy a személy- és vagyonőrök kötelező szakmai kamarai tagságát és a vagyonvédelmi cégek kötelező kamarai regisztrációját lobbiérdekeken kívül érdemben más nem indokolja, mert a szakmai ellenőrzést a rendőrség megfelelően végzi. Ráadásul a kötelezettség az Európai Unió Alapszerződésébe ütközik. Az Európai Bizottság e vonatkozásban 2009. január 29-én kötelességszegési eljárást indított Magyarország ellen. Ha a jogszabályi kötelezettség csak a magyar állampolgárokra és a magyar vállalkozásokra vonatkozna, akkor ők hátrányosabb helyzetbe kerülnének, mint a külföldiek, ami pedig a magyar alkotmány hátrányos megkülönböztetésről szóló rendelkezésébe ütközne – részletezte a problémát dr. Czapáry-Martincsevics András.